Koncertbeszámolók


(...) Bátky-Valentin Zolit (ének) nemrégiben láttam az After Crying szimfonikus koncertjén, és szerencsére a Kultiplexben nem az ott tapasztalt színpadias-patetikus pózzal állt a koncerthez, sőt, a Wendigo dalaiban tud csak igazán kibontakozni - sokszínű hangjának minden árnyalatát bemutatta nekünk. Nagy énekes, szó se róla! (És az a feladat is rá hárul, hogy a három kopasz zenésztársa mellett neki kell a "ha rockzenész vagy - legyen hosszú hajad!"-féle klasszikus mondást alátámasztania hatalmas rőzséjével! Ha-ha!) A Let It Out debütalbum dalai adták a program gerincét, ám a hallgatóság arcán egy plasztikai sebész munkáját meghazudtoló módon simult ki a bőr, amidőn a srácok belecsaptak a Madonna által elkövetett Frozen-nek az alapos átgyúrásába; a számomra egyetlen értékelhető popmami-balladából egy nem kevésbé melankolikus metal tételt varázsoltak, amelyet a honlapjukon is meg lehet fülelni! A Slayer Bloodline átirata már csak hab volt a fémtortán! Le a kalappal! (...)

kelt: 2007.02.08., szerző: ArmaGedeon, forrás: underground.pcdome.hu



(...) Az este második felvonását a mostanában koncertek terén szinte hiperaktív Wendigo adta, így a hazai koncertekre is járók már tudhatták, hogy mi következik. Ez pedig nem más volt, mint egy dinamikus, zúzós progresszív-power metál folyam, sörrel és maximális jókedvvel megtámogatva. A setlist a már jól ismert formula alapján épült fel: vették a Let It Out című igencsak húzósra sikerült első nagylemezük legjobb dalait, amik töménységét még tovább fokozták két feldolgozással, az egyik természetesen a Madonna Frozenjének nagyszerű átirata (a doom-os rész még mindig mindent visz, hihetetlenül súlyos). BZ továbbra is teljes mértékben eleget tesz frontemberi kötelességeinek, és a fülbemászó énekdallamok mellett szórakoztatja is a közönséget a felkonferálások során, ezáltal közvetlenebbé és jobb hangulatúvá téve a koncertet, ezúttal is sikerült felvenni a kontaktust a közönséggel, öröm volt nézni, ahogy a zenészek legalább annyira élvezik a bulit, mint a közönség, ahogy mondani szokás, apai-anyait beleadtak. (...)

kelt: 2007.01.24., szerző: Tomka, forrás: www.hardrock.hu



(...) Modern, változatos és érzelemgazdag zenét játszanak, tavaly megjelent első albumuk pedig az egyik legjobb alkotás volt 2006-ban, szerintem nemzetközi szinten is. Ahogy számomra progresszív a Dream Theater és a Nevermore zenéje, úgy a Wendigo is, bár a zenekar szándékosan próbálja kerülni ezt a skatulyát, hogy azok is előítéletek nélkül hallgassák meg őket, akik óvakodnak a "prog" jelzővel felcímkézett zenekaroktól. A kétszáz főnyi közönségnek a Let It Out album legjobb dalait mutatta be a Wendigo, kiegészítve két bónusz dallal (Frozen, Bloodline). Remek volt a buli, a "golyófejek" és BZ is hozták jó formájukat és láthatóan a közönség is vette a lapot. (...)

kelt: 2007.01.14., szerző: Ary, forrás: http://headbanger.wplanet.hu



(...) Wendigoékat már többször is hallottam kitartóan tiltakozni az ellen, miszerint progresszív metalt játszanának, de nálam akkor is ebben az elismerésre méltó skatulyában maradnak, még ha valóban nem a stílus hagyományos értelmezése szerint is épülnek fel a dalok. Tény, hogy nem a percekig tartó gitárszólókon van a hangsúly (e tekintetben inkább a Nevermore hatását vélem felfedezni, ez pedig ugyancsak nem negatív dolog), annál inkább szerepet kapnak viszont a komplex felépítésű, modern riffek, illetve BZ jellegzetes, rendkívül kifejező éneklése. (...)

kelt: 2007.01.02., szerző: crestfallen, forrás: www.femforgacs.hu



(...) A Let It Out lemezről az összes dal elhangzott, mellette viszont volt jó néhány meglepetés is. Persze mindez kiváló előadásban, Jozzy és Kozi jóvoltából agyér-pattintó szólóorgiákkal tűzdelve. Nagyon jót tett a műsornak, hogy BZ hangja abszolút top formában volt, mint ezt a hidegrázós refrénű Ricochet is igazolta. Az énekes színpadi jelenlétének és énekteljesítményének is jót tett - szerintem - hogy nem próbálta meg bepörögni a deszkákat, hanem a színpad közepén állva, hatásosan gesztikulálva tolmácsolta a mély tartalmú szövegeket. Az est meglepetése a Madonna-feldolgozás (Frozen - utána két napig azt dúdoltam, hogy "love is a bird") és az akusztikus blokk volt. Utóbbiban az anno Daniel Gildenlöw-vel előadott Unity és a Wendigo spanyol refrénű nótája (Sangre De Dios) fért bele, aminek végén persze "visszajött az áram". BZ valamikor a közönség soraiba is lepattant, és a ráadásban elnyomott This Love (az I'm Broken mellett az est második Pantera dala) előadásába is bevonta az első sorokat. (...)

kelt: 2007.01.02., szerző: Kántor Tamás, forrás: www.shockmagazin.hu



(...) Akadnak olyan zenekarok nálunk, amelyekben az a bosszantó, hogy ha párezer kilométerrel arrébb születnek meg, akkor világsztárok lesznek, Porschékkal, pálmafákkal, MTV Cribs-szel és szétvert hotelszobákkal, itt meg nem. Pedig a Wendigo semmivel sem marad el nyugati kollegáitól: összeszedett és ötletes, intelligens és dinamikus, brutális, mégis finom, virtuóz, mégsem öncélú. (...)

kelt: 2006.11.06., szerző: Farkas Péter, forrás: http://sopronirocks.hu



(...) A Wendigo lemezen is súlyos, de élőben egyszerűen kib...tt súlyosak. A kemény groove-okkal beledöngölték az embert a Kultiplex koszos padlójába. A súlyos témák felett egyértelműen uralkodott BZ magasan szárnyaló, erős hangja. A debütáló Wendigo album jobbnál jobb dalai, szinte az egész korong elhangzott ezen az estén. (...) Én nagyon jól éreztem magam és láthatóan minden megjelent így volt ezzel, hiszen a közönség hangos ovációval köszönte meg az estét a végén! Remélem, sikerül megmutatniuk majd magukat minél több embernek, mert aki szereti a lüktető metal riffeket, a fineszes ritmusokat, a változatos énektémákat, az vevő lesz a Wendigo-ra, bármelyik válfaját is hallgatja egyébként a metalnak. (...)

kelt: 2006.10.15., szerző: Ary, forrás: http://headbanger.wplanet.hu